A baloldal politikai bosszúhadjáratot folytat hazánk ellen

Az Európi Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tegnap tárgyalta a magyar jogállamiság helyzetét, amelyről szóló vitát a baloldali politikai csoportok támogatásával tűzték napirendre. A vitában Trócsányi László magyar igazságügyi minisztert hallgatták meg, aki – többek között – világosan kifejtette az illegális bevándorlás és a terrorizmus összefüggéseit. A vitát követően Gál Kinga, a LIBE magyar alelnöke a következő interjút adta a Magyar Hírlapnak:

– Hogyan értékeli a meghallgatást?

– Az történt, amit eddig is megszoktunk, egyre edzettebbek vagyunk már. Politikai bosszúhadjárat zajlik Magyarország ellen, és bár mindenbe belekötnek, a lényeg a migrációs politikánk. A civilek és a baloldal szerint mindenkit be kell engedni és hagyni, hogy szabadon menjen, amekkora akar. Ez a teljes káosz forgatókönyve, ezt nem tehetjük meg és nem is akarjuk. Helyénvalónak tartom a magyar határvédelmi intézkedéseket, az idő minket igazol, látjuk, mi történik Európában. Továbbra is ellen kell állnunk a nyomásnak, ez pedig azzal jár, hogy továbbra is lesznek hasonló hadjáratok ellenünk. Nagyon súlyos kérdéseket vet fel, hogy az Amnesty International már odáig ment, hogy egy nem jogerős bírósági ítéletet politikai nyomásgyakorlással akar befolyásolni. Ha azt akarjuk, hogy Európa olyan maradjon, amilyennek szeretjük és ismerjük, akkor az általunk folytatott politika az egyedüli vállalható.

– Tervez további lépéseket a bizottság?

– Nem, a meghallgatást már tavaly ősszel kezdeményezték a szociáldemokraták, bár az Európai Néppárt ellenezte, de leszavaztak minket. A Néppártban is egyre világosabban látják, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben.

– A Dán Néppárt képviselője felvetette, hogy ha Magyarország Szerbiába küldi vissza a migránsokat, az lényegileg nem különbözik az Európai Unió és Törökország közti migrációs megállapodástól, mégis bírálják.

– Továbbgondolandó a felvetés, hogy a csatlakozási tárgyalásaiban előrehaladó Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak, Törökország viszont megfelel az elvárásoknak. Az Európai Bizottságnak egy sor kérdésre kell válaszolnia az embereknek, jogos felvetésekre az ilyen kettős mércékkel és következetlenségekkel kapcsolatban. Ehhez képest az uniós intézményrendszer elkeni a válaszokat, rohan előre egy vállalhatatlan irányba. Hiába nem akarnak reagálni az emberek aggodalmaira, előbb utóbb kénytelenek lesznek.

Forrás: Magyar Hírlap, 2017.02.28.