2009-2014 eredményei dióhéjban

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Magyar szempontból az elmúlt ciklusban a Magyarország elleni baloldali lejárató akciók kapták a legnagyobb figyelmet. A Fidesz-KDNP-kormány elleni alaptalan támadások az elmúlt 4 évben folyamatosan, több hullámban érkeztek, gondoljunk például a médiatörvény vagy az Alaptörvény elleni szocialista, kommunista, zöld és liberális képviselők által tett szélsőséges kirohanásokra, vagy a Tavares-jelentés elfogadására. Ezen akciók ellen a magyar néppárti képviselők egységes és határozott kiállással eredményesen vették fel küzdelmet. A hisztérikus baloldali támadások jelentős hatást gyakoroltak a magyar közéletre, így a Fidesz-KDNP szövetség elsöprő mértékű választási győzelméhez is nagymértékben hozzájárultak. A magyar polgárok nem kértek a józan ésszel szembemenő, szélsőséges álláspontokat képviselő politikai erőkből.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Az elmúlt 5 évben a magyar néppárti képviselők feladata a magyar polgárok és Magyarország érdekeinek következetes képviselete és megvédése volt. A ciklus legnagyobb sikere, hogy a Magyar Néppárti Képviselőcsoport – amelyet 14 magyarországi fideszes és kereszténydemokrata, valamint két felvidéki és három erdélyi képviselő alkot – egységes fellépésének köszönhetően eredményesen hárította el a hazánk elleni alaptalan politikai és gazdasági támadásokat. Ezt igazolja az országgyűlési választások eredménye, a magyar gazdaság dinamikusan javuló állapota, és a tény, hogy egyes, korábban hevesen támadott megoldásaink – mint például a bankadó – Európában egyre több helyen találnak követőkre. Ebben a küzdelemben szintén fontos sikernek tartjuk, hogy az elmúlt évek során az Európai Néppárt folyamatosan kiállt Magyarország és a magyar polgárok mellett.

A hazánk elleni támadások kivédésében Szájer József és Gál Kinga kiemelkedő szerepet játszottak. Szájer József a néppárti frakció jogalkotásért felelős alelnökeként kézben tartotta a frakció törvényhozási munkáját, amellyel komoly elismerést vívott ki hazánknak nemcsak a néppárti családban, hanem  az egész Európai Parlamentben is. Gál Kinga az alapjogi bizottságban közel másfél éves küzdelmet folytatott a Tavares-jelentés tárgyalása során. Az ő munkájának egyik fontos eredménye, hogy az Európai Rendőrakadémia idén ősztől Magyarországra költözik.

Az elmúlt ciklusban elért kiemelkedően fontos eredmény Magyarország számára a következő hétéves uniós keretköltségvetés során kiharcolt több ezermilliárd Ft uniós forrás. Kiemelkedő siker, hogy az Orbán-kormány kitartó tárgyalásai eredményeként a 28 tagállam közül hazánk szerezte az egy főre jutó második legmagasabb összeget. 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban viszont ez az összeg 712 ezer forintra nő.

Ezt a pozíciót a magyar néppárti képviselőknek, így a témafelelős Surján Lászlónak sikerült megvédenie a parlamenti tárgyalások során. Emellett Surján László azzal is növelte hazánk és képviselőcsoportunk tekintélyét, hogy ő volt az első kelet-közép-európai képviselő, akit az éves uniós költségvetés parlamenti felelősének jelöltek ki.

Szintén fontos magyar sikerként könyvelhetjük el a magyar mezőgazdasági érdekek eredményes képviseletét, így Glattfelder Béla vezetésével megvédtük a magyar haltenyésztők érdekeit valamint a magyar akácot. Kiemelkedő siker, hogy a magyar gazdák 20 %-kal több mezőgazdasági támogatáshoz juthatnak a következő hét évben, mint az azt megelőző időszakban.

Pelczné Dr Gáll Ildikó az EP gazdasági és belső piaci bizottságainak magyar tagjaként az elmúlt években szintén határozottan képviselte a magyar érdekeket, legyen szó akár a bankadó és a különadók, a magyar utalványrendszer, vagy a magyar gazdasági sikerek megvédéséről. Pelczné Dr Gáll Ildikó emellett eredményesen küzdött a fogyasztói jogok erősítéséért valamint az adókijátszás és az adókikerülés ellen is.  Az elmúlt ciklus kiemelkedő sikere, hogy hazánk ellen megszűntették a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányok felelőtlen gazdálkodása miatt indított, 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást.

A téma parlamenti felelőseként elsősorban Deutsch Tamás érdeme, hogy a magyar soros elnökség fontos kezdeményezését, a Duna Régió Stratégiát elsöprő támogatással fogadta el az EP. Emellett Deutsch Tamás több másik magyar néppárti képviselővel, így például Őry Csabával, sikerrel küzdött azért, hogy a következő hétéves keretterv kohéziós forrásokra vonatkozó szabályaiban a magyar érdekek határozottan legyenek megjelenítve. Őry Csaba szintén több, Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú ügyben képviselte hazánk érdekeit, többek között foglalkoztatáspolitikai kérdésekben és az ifjúsági munkanélküliség területén.

Mindezek mellett komoly hangsúlyt fektettünk az energetikai és környezetvédelmi területekre is, ahol Gyürk András és Bánki Erik számos kérdésben eredményesen képviselte a magyar álláspontot: legyen szó az alacsonyabb energiaárakról, a versenyképesebb európai ipar megteremtéséről, a cianidos bányászat elleni fellépésről, vagy éppen a Magyarországot megillető kibocsátási kvóták és források megvédéséről. Gyürk András a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként kézben tartotta a delegáció politikai és szakmai irányítását.

Schöpflin György a nemzetközi sajtótermékekben számtalan alkalommal vette védelmébe Magyarországot. A magyar álláspont külpolitikai kérdésekben való megjelenítése mellett Schöpflin György érdemének tekinthető többek között az is, hogy Magyarországot 2014 nyarától nem 20, hanem 21 képviselő fogja képviselni az Európai Parlamentben. Több liberális és baloldali politikus is erősen lobbizott azért, hogy hazánk Horvátország uniós csatlakozása miatt ne egy, hanem két mandátumot veszítsen.

A magyar néppárti képviselők határokon átnyúlva egységesen léptek fel a Kárpát-medencei magyarság kisebbségi és nyelvi jogaiért. Így Gál Kinga, Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bauer Edit és Mészáros Alajos számos ügyben szólalt fel, szervezett közmeghallgatásokat vagy éppen kezdeményezett a kisebbségi kérdéseket felkaroló javaslatokat. A magyar néppárti képviselők közösen küzdöttek többek között a felvidéki magyarokat érintő jogsértések, így a Benes-dekrétumok, a szlovák nyelvtörvény és állampolgársági törvény ellen, a vajdasági magyarok jogainak előmozdításáért, valamint az uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozás létrehozása érdekében.

Tőkés László a határon túli magyar ügyek képviselete mellett határozottan fellépett a verespataki cianidos bányanyitás és a keresztényüldözések ellen, valamint a keresztény értékek védelmében.

Fontos sikernek tartjuk a magyar soros elnökség által kezdeményezett európai romastratégia elindítását, amelyet ez EP egyetlen roma képviselője, Járóka Lívia küzdött végig a Parlamenten. Kósa Ádám pedig, az EP egyetlen siket képviselőjeként a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége érdekében lépett fel eredményesen. Tevékenységének köszönhetően a fogyatékkal élő emberek szempontjai már szerepelnek a következő pénzügyi kerettervben, illetve elindult a siketeket és nagyothallókat segítő új tolmácsszolgáltatás is az európai uniós intézményekben. 

Bagó Zoltán és Hankiss Ágnes szintén eredményesen képviselte a magyar érdekeket, így például a határon túli magyarokat érő jogsértések ügyében és a Benes-dekrétumok kérdésében. Bagó emellett több kulturális témában is megjelenítette a magyar szempontokat, például az Erasmus+ és a Kreatív Európa programok esetében. Hankiss Ágnes pedig belbiztonsági és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kérdésekben képviselte a magyar álláspontot.

Nagymértékben növelte hazánk tekintélyét a magyar soros elnökség sikeres levezénylése, amelyet Győri Enikő volt fideszes európai parlamenti képviselő tartott kézben. A magyar elnökség során a fentebb említett sikerek mellett számos területen történt előrelépés, így Horvátország lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, és erősödött az európai együttműködés gazdasági és energetikai területeken.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Határozottan elutasítjuk azokat a liberális és baloldali szélsőségeseket, akik kívülről kívánnak beavatkozni Magyarország belügyeibe, és az Európai Unió révén, annak hatásköreinek bővítésén keresztül kívánják pártdiktátumaikat a magyar polgárokra erőltetni. De határozottan elutasítjuk azokat a szélsőségeseket is, akik az Európai Unióból való kilépéssel fenyegetnek, fejlesztési források milliárdjait és munkahelyek százezreit veszélyeztetve. Hiszünk az európai népek békés gazdasági és politikai együttműködésében. Hisszük, hogy az Európai Unió az a keret, amelyben a magyarság megtalálhatja boldogulását, és amelyben a békés magyar nemzetegyesítés megvalósulhat. Meggyőződésünk, hogy Európa sikerének záloga a szabad és erős nemzetek szoros együttműködésén alapuló Európai Unió.