Kisebbségvédelem

masirozas-ungvar

Kérdés a Bizottsághoz az ukrajnai szélsőséges felvonulások kapcsán

2017. 06. 30.

Tíz néppárti magyar európai parlamenti képviselő, köztük Gál Kinga is írásbeli választ igénylő kérdést nyújtottak be a Bizottsághoz az ungvári magyar- és EU-ellenes szélsőséges felvonulás vonatkozásában. A kérdést és Federica Mogherini alelnök válaszát alább olvashatják.

Írásbeli választ igénylő kérdés: E-002544/2017/változat1

a Bizottság számára (Alelnök / Főképviselő)

az eljárási szabályzat 130. cikke

Tárgy: VP/HR – Szélsőséges felvonulások Ukrajnában

2017. március 18-án az ukrajnai Ungváron a Karpatszka Szics szélsőjobboldali alakulat a tavalyihoz hasonlóan megfélemlítő fáklyás menetet rendezett, mely során magyar- és EU-ellenes jelszavakat skandálva vonultak végig a városon. A szélsőjobboldali szervezet vezetője a médiában elismerte, hogy a felvonulás célja az Európai Unió elutasítása és a vidékén élő magyarság ukránosítása.

Felháborító, hogy a magyarok által is lakott városban újra nacionalista alakulatok masíroznak, jelszavaikkal és magatartásukkal sértve a megyében élő nem ukrán lakosságot, illetve hogy egy európai integrációs törekvéseket hangoztató ország teret enged a soviniszta szervezetek megerősödésének, kontrollálatlan megnyilvánulásainak, amely felett a rendfenntartó szervek ráadásul rendszeresen szemet hunynak.

A tavalyi, 2016. március 13-i szélsőséges nacionalista masírozás után már felhívtam az Európai Bizottság és a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő figyelmét az akkori nyugalom megbontását célzó esetre, ami ellentétes EU–Ukrajna társulási megállapodás alapvető pontjaival (lásd Írásbeli választ igénylő kérdés E-002408/2016). Federica Mogherini válasza a tavalyi eset kapcsán az volt, hogy az EU–Ukrajna emberi jogi párbeszéd keretén belül helyet kap az ügy és figyelemmel fogják kísérni a hasonló jogsértéseket.

Milyen konkrét lépéseket tett a Külügyi Főképviselő a felvetett eset kapcsán?

Megengedhető-e, hogy szélsőséges félkatonai alakulatok félelmet keltő felvonulást tartva masírozzanak egy európai integrációs törekvéseket hangoztató országban? Ha nem, mit kíván tenni a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő ezúttal?

………

E-002544/2017

Federica Mogherini alelnök válasza

a Bizottság nevében

(29.6.2017)

Amint azt az E-002408/2016. számú írásbeli kérdésre adott válasz is tartalmazza, az emberi jogok és alapvető szabadságok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait – alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásnak. Az EU és egyéb nemzetközi szervezetek, úgymint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, szorosan nyomon követik az e jogokkal kapcsolatos fejleményeket.

A kisebbségekhez tartozó személyek jogaival kapcsolatos kérdések tavaly az EU–Ukrajna menetrend folyamatosan érintett témái voltak, többek között az EU–Ukrajna Társulási Tanács keretében. 2017. június 1-jén és 2-án tett ukrajnai látogatása alkalmából a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos, Johannes Hahn találkozott az Ukrajnában élő magyar kisebbség képviselőivel.

Az EU továbbá ösztönzi Ukrajnát, hogy tegyen eleget a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a menetet a helyi jognak megfelelően – azaz a hatóságok engedélyével – szervezték, akik a bűnüldöző hatóság tagjainak kiküldése által biztosították a menet erőszakmentességét. Az Unió küldöttségét Kijevben nem keresték fel az Ukrajnában élő magyar kisebbség tagjai e legutóbbi menetet illetően.