Debrecent bemutató kiállítás nyílt az Európai Parlamentben

A megnyitón, amelyen több néppárti magyar EP-képviselő is részt vett, Gál Kinga elmondta: a kiállítás célja Debrecen megismertetése, hogy a "kálvinista Róma" felkerüljön Európa térképére. Angol nyelvű beszédében a néppárti politikus kiemelte: Debrecen évszázadokon át az ország értelmiségének bölcsője volt. A város 400 éves Református Kollégiuma Alma Mater-e volt megszámlálhatatlan magyar író, tudós, politikus és más neves személyiség számára. A múlt kapcsán Gál Kinga szintén kiemelte, hogy Debrecen számos nehézséggel kellett szembenézzen miután "elveszítette" a perifériájához tartozó számos kisebb várost és régiót amely a várossal szoros kapcsolatban állt, de egy történelmi döntés következtében egy másik ország részévé vált. A kolozsvári születésű, majd Nagyváradon nevelkedett Gál Kinga arra is kitért, hogy a Ceausescu-diktatúrából nézve a határ túloldalán, 70 kilométerre lévő város számára a szabadság jelképe volt.
 
A fideszes EP-képviselő egyben hangsúlyozta: a jelen Debrecenjét felújított épületek, új városkép, új múzeumok, sportlétesítmények és kulturális központok jellemzik. „A város megújult, a belvárost rehabilitálták. Debrecen regionális központként született újjá, modern, természet közeli és élénk kulturális élet jellemzi. A határokon átnyúló együttműködés kiemelkedő a térségben, és az uniós források felhasználásával csillogó városként szülelett újjá a város. Debrecen nemzetközileg elismert tudományos központja pedig a világ számos pontjáról vonzza a diákokat” mutatott rá Gál Kinga.
 
Kósa Lajos polgármester megnyitó beszédében felidézte, hogy Kossuth Lajos a szabadság őrvárosának nevezte Debrecent, majd felidézte a település korábbi történelmét is, ismertetve, hogy a török időkig Magyarország legnépesebb városa volt. Kiemelte: Debrecen századokon keresztül a nyugat-európai városok jelentős kereskedelmi partnere volt, Debrecen és környéke számos nyugati település élőállat ellátását biztosította.
 
A Fidesz ügyvezető alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a város lakói 1538-ban fegyverkezés helyett azzal akarták biztosítani jövőjüket, hogy adójukból iskolát alapítottak, ami abban a korban egyáltalán nem volt általános, a diákok pedig hagyományosan gyalogszerrel indultak Nyugat-Európa egyetemeire tanulni. A tanulmányaikat követően hazatérő diákok aztán fontos szerepet játszottak a nyugat-európai tudományos vívmányok meghonosításában.
 
Kósa Lajos beszédében kiemelte: Debrecen gazdasága a 2008-ban kezdődő válság alatt sem zsugorodott, hanem folyamatosan növekedett, mert a város gazdaságát időben új alapra helyezték és átállították a nagy hozzáadott értéket termelő ipari szolgáltatások fejlesztésére. A fideszes polgármester hangsúlyozta: A városban működik az ország egyik legnagyobb egyeteme, valamint folyamatosan bővülő nemzetközi repülőtér is, emellett a település számos kulturális és sporteseménynek adott otthont a közelmúltban.
 
Kósa Lajos beszédét az 1848-49-es magyar szabadságharc során a debreceni Nagytemplomban megszavazott, a Habsburg-ház trónfosztásával kapcsolatos anekdotával zárta, és a kiállítás megszervezése érdekében nyújtott segítségéért átnyújtotta az ott elfogadott Függetlenségi Nyilatkozat másolatának egy díszpéldányát Gál Kingának.

Gál Kinga angol nyelvű megnyitó beszédének magyar fordítása alább olvasható:

"A munkámnak köszönhetően számos helyre eljutok, nagyon sok emberrel találkozom. Amikor megtudják rólam, hogy Magyarországról jöttem a legtöbb esetben az az első reakció, hogy "Igen, Budapest egy gyönyörű város, ott már jártam." Ez így igaz, de Budapest nem az egyetlen gyönyörű és történelmi városa Magyarországnak, Magyarország nem csak a fővárosáról kéne, hogy beazonosítható legyen. Magyarország második legnagyobb városa Debrecen. A mai kiállítás célja pont az, hogy megismertessük ezt a nagyszerű várost az Európai Parlament közönségével, és azt felhelyezzük Európa térképére.
 
Debrecen közel van szívemhez, nagyon kedves számomra. Ennek egyik oka, hogy kedvenc íróm, Szabó Magda is itt született, és számos regényének cselekménye játszódik szülővárosában. Szabó Magda egyszer azt mondta, hogy a városnak három arca van: az egyik, amely a múltba néz, a második a jelenbe fordul, és a harmadik, amelyik a jövőt kutatja. Röviden Debrecen ezen három arcáról beszélnék megnyitóbeszédemben.
 
Debrecen múltja a várost az ország kulturális, vallási és történelmi szempontból is legfontosabb városai közé sorolja, amely egy ideig az ország fővárosa is volt. Debrecen évszázadokon keresztül az ország értelmiségének bölcsője volt. A város 400 éves Református Kollégiuma Alma Mater-e volt megszámlálhatatlan magyar író, tudós, politikus és más neves személyiség számára. Ha a múltba nézünk, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy Debrecen számos nehézséggel kellett szembenézzen miután "elveszítette" a perifériájához tartozó számos kisebb várost és régiót amely a várossal szoros kapcsolatban állt, de egy történelmi döntés következtében egy másik ország részévé vált.
 
Ha visszaemlékszem fiatal éveimre, akkor számomra Debrecen a szabadság szimbóluma volt. Az országhatár másik oldalán, a Ceausescu román diktatúrájában, Nagyváradon felnövő kisgyermek számára Debrecen joggal tudott a szabadság jelképe lenni. Emlékszem, hogy "felnéztünk" Debrecenre, arra a városra, amely alig 70 km-re volt tőlünk, de mégis úgy tűnt, hogy egy másik világhoz tartozik.

De most nézzünk a jelenbe: felújított épületek, új városkép, új múzeumok, sportlétesítmények és kulturális központok jellemzik a jelen Debrecenjét. A város megújult, a belvárost rehabilitálták. Debrecen regionális központként született újjá, modern, természet közeli és élénk kulturális élet jellemzi. Az Európai Unió előnyei, a személyek és áruk szabad mozgása, a határok nélküli schengeni térség – visszaadtak a városnak azt, amit korábban elvettek tőle.  A határokon átnyúló együttműködés kiemelkedő a térségben, és az uniós források felhasználásával csillogó városként szülelett újjá a város. Debrecen nemzetközileg elismert tudományos központja a világ számos pontjáról vonzza a diákokat, csakúgy mint tette ezt a régi szép időkben, amikor egy erős jövő generációt nevelt.

A kiállítás megnyitására készülve tanultam meg én is, hogy a "Debrecen" szavunk török eredetű, a "debresin" szóból származik, aminek jelentése: "élő" vagy "mozgó". Úgy gondolom, hogy ez ma is így igaz: Debrecen, amely a héten bemutatásra kerül az Európai Parlament egy élő, élhető, és folyamatosan fejlődő város. Ajövő városa.

Beszédemet ugyancsak kedvenc íróm, Szabó Magda szavaival szeretném befejezi: "Debrecen felém fordítja hármas arcát, rám köszön. Egyik arca a múltba pillant, a másik szembenéz velem, a harmadik előre, figyeli a jövőt. Mindet vállalom, de egyiket sem a másik kettő nélkül." Nagyon remélem, hogy ez a kiállítás mindannyink számára közelebb hozza Debrecent, felhelyezi Európa térképére, és mindenkit arra sarkal, hogy személyesen is felfedezze a várost."